VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON

Keresés Betűrendes mutató | Rövidítésjegyzék  

Lexikonok kezdőoldala


IVANOVICS Katalin, Katarina IVANOVIĆ
( Veszprém, 1817. április 15 1811? 1817?. - Székesfehérvár, 1882. szeptember 13. )

festőművész

Szerb kereskedőcsaládból származott. Édesapja Lázár Ivanović, édesanyja Marija Kirović. Családja Székesfehérváron telepedett le, ahol megkeresztelték. Rajztehetségét korán felismerték, az első rajzóráit egy székesfehérvári festőtől kapta. Tanulmányait Pesten folytatta, 1831-1835 között Pesky József műtermében tanult, itt készítette első önarcképét. 1835-től 1842-ig Bécsben tartózkodott, ahol vendégnövendékként látogatta a Képzőművészeti Akadémiát. A biedermeier stílus követőjeként témája ekkor a portré és a csendélet. Életének és munkásságának következő szakasza 1842-től az 1848-as forradalom kitöréséig tartott. Sokfelé utazott: Itáliában, Hollandiában és Franciaországban, Párizsban is járt. 1844 végétől 1846 elejéig Münchenben tartózkodott, ahol tanúja volt a romantikus festészet születésének. 1846 közepén utazott Belgrádba, ahol néhány portrét festett, ezek a 19. század szerb festészetének legjelentősebb alkotásai. 1847-ben Zágrábba utazott, majd visszatért Székesfehérvárra. Munkásságának utolsó korszaka 1848-82-ig tartott. A forradalom kitörése, a szerb és a magyar nép szembefordulása megviselte. Folyamatosan dolgozott, portrét, csendéletet, zsánerképet, történelmi kompozíciókat festett, és néhány ikont is készített. Festményeit a belgrádi Nemzeti Múzeumra hagyta. 1876-ban a Szerb Tudós Társaság, majd a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választották. Az első szerb nő, aki akadémikus lett. A székesfehérvári rác temetőben temették el. Földi maradványait és síremlékét 1967-ben a belgrádi Új Temetőbe vitték át. Fontosabb munkái: Kosár szőlővel; Itáliai szőlőmunkás; Habsburg V. Ferenc Ferdinánd portréja (Nemzeti Múzeum); Fiú sólyommal.
  I.: Jegyzett magyar festőművészek almanachja, 1800-1914. Bp., 2005. – Katarina Ivanović emlékkiállítás: Székesfehérvár, István Király Múzeum, 1983. ápr. 23.–máj. 29. – NOVACSEK Vojnics Kornél: Szerbek Székesfehérváron: Katrina Ivanović élete és munkássága (1811-1882). Különlenyomat. p. 5-8. – SZABÓ János, Á.: Szerbek, magyarok művésznője. Katarina és Katalin. = Fmh. 1983. máj. 1. – BALÁZS Katalin: Egy elfelejtett festőasszony. Egyetlen képe sem maradt? = Fmh. 1991. júl. 23.